Bőrbetegségek, nemi betegségek > Betegségek - wyw.hu

A szifilisz (syphilis, lues), más néven vérbaj egy nemi betegség, amit a Treponema pallidum nevű spirochaeta baktérium okoz. Régi illetve népies elnevezései a bujakór és a franc (ez utóbbi a francia betegségből). A korábbi feltételezések szerint Kolumbusz hozhatta be Európába, de egy 2008-as szegedi lelet nyomán kiderült, hogy már a XV. század közepén is létezett Magyarországon.

Bőrbetegségek tünetei, kezelése. A bőr, a haj, a köröm, a szőrzet betegségei.

A szemölcsök kisebb-nagyobb kemény bőrkinövések a test különböző részein. Több típusuk ismert, melyeket általában vírus okoz. Körülbelül 50 vírustípust lehet elkülöníteni. A vírusok által létrehozott kórképek függnek a vírus típusán kívül a fertőzés helyétől, az ott lévő körülményektől, a bőr állapotától. Ezen vírusok okozta bőrfertőzések nagyon gyakoriak. Ide tartozik néhány olyan vírus is, melyek a hámsejtek rákos átalakulását idézhetik elő.

Bőrtünetek, bőrbetegségek. Cikkek, írások, az orvos válaszol.

InforMed - Bőrbetegségekről, bőrelváltozásokról részletesen. Cikkek, írások, aktuális hírek. Bőrbetegséggel kapcsolatos kérdésed van? Tedd fel bátran, orvosaink válaszolnak. A bőr elváltozását okozhatja valamilyen irritáció, fertőzés, vagy akár belső szervi betegség jelzése. Bőrbetegségek a gombásodástól egészen a bőrrákig.

A szemölcsök általában vírus által okozott bőrkinövések, melyek a test bármely részén jelentkezhetnek. Olvassa el sorstársai sztorijait, csatlakozzon az Önt érdeklő betegségek közösségéhez vagy keressen megbízható forrásokból.

A fejtetű (Pediculus humanus capitis), vagy másnéven hajtetű, emberen élő obligát ektoparazita. Szárnyatlan, vérszívó rovar, mely teljes életciklusát az emberi hajban tölti, és petéit, az úgynevezett serkéket is ide rakja. Csak az emberben képes tartósan fennmaradni, természetes körülmények között állatkat nem fertőz.

A Kaposi szarkóma egy rosszindulatú kötőszöveti daganat, melyet a magyar származású Kaposi Mór írt le 1872-ben. Hátterében a bőr és a belső szervek hajszálereinek és az azokat körülvevő kötőszöveti sejteknek rosszindulatú érburjánzása áll.

Az AIDS megjelenése előtt a Kaposi szarkóma egy nagyon ritka betegség volt, amit főleg az idősebb olasz és zsidó férfiaknál találtak. Ezeknél az embereknél a betegség lassú kifejlődésű volt. Az AIDS betegeknél a betegség nagyon agresszív lefojású és érinti a bőrt, tüdőt, emésztőrendszert és más szerveket.

A pikkelysömör (psoriasis) egy bőrbetegség, ami a bőrt, körmöket, ízületeket, nagyon ritkán a nyálkahártyákat érinti. Krónikus, kiújulásra hajlamos betegség, elterjedtsége Magyarországon 2% körül van. Kialakulásában veleszületett hajlam és környezeti, „provokáló” faktorok is szerepet játszanak. Nem fertőző betegség. Jelenleg véglegesen nem gyógyítható, de többnyire tünetmentesíthető.

A Kaposi szarkóma a herpesz vírus 8-fertőzés okozta rosszindulatú érdaganat. Hajszálerek, illetve az azokat bélelő kötőszöveti sejtek, az ún. endothelsejtek rosszindulatú elburjánzása figyelhető meg. A tumor növekedése közben üregeket, alagútakat képez, melyek feltelnek vérrel, sajátos színt kölcsönözve annak. A betegség, nevét első leírójáról, Kaposi Mórról kapta. Általánosan a bőrön és a nyálkahártyákon megjelenő, változatos formájú kékes, lilás vagy barnás „foltokról” ismert. A foltok elsősorban az arcon, genitáliák környékén, a szájban, az emésztőtraktusban és a légutakban jelentkeznek.

Az albinizmus ritka, öröklött kórkép, amelyben nem képződik melanin. A májfolt az arcon (rendszerint a homlokon, orcákon, halántékon és az állkapcsokon) megjelenő, nagyjából szimmetrikus, sokszor éles határú sötétbarna foltokból áll. Vitiligó (foltos festékhiány) A vitiligóban a melanociták elpusztulása sima felszínű, fehér foltokat okoz a bőrön. A betegek egy részén egy vagy két éles határú folt jelentkezik, másokon a vitiligó foltjai nagy testfelületet borítanak. Az elváltozás a sötét bőrűeken a legfeltűnőbb.

Az albinizmus genetikai betegség ami már a fogamzáskor eldől. Az albinók pigmenthiányuk révén jóval érzékenyebbek a napfény káros hatásaira, így számukra kiemelt fontosságú, hogy védjék bőrüket a naptól.

Ha egy betegség hosszú időre ágyba kényszerít valakit, fokozott a veszélye a felfekvés (decubitus) kialakulásának...

Évszázadok óta ismert és alkalmazott a Holt-tenger klímájának kedvező hatása különböző bőrbetegségek kezelésében. A gyógyulásban a napfény és a különleges ásványi anyag összetételű nagy sótartalmú víz egymás hatását erősítik. Leggyakoribb alkalmazási területe a pikkelysömör melynek bőrtünetei az esetek túlnyomó többségében napfényre, vagy mesterséges UV fényre jól reagálnak. A számítógépes vezérlésű berendezés - Holt-tengeri sós vízben való fürdés közben - speciális UV-lámpával hozza létre a természetes napsugárzás gyógyításban hasznos komponensét.