Fertőző betegségek > Kullancs-encephalitis > Betegségek - wyw.hu

A kullancsok, melyek vérszívó rovarok, erdőben élnek, előnyben részesítik az erdők széleit, az aljnövényzetet, patakok menti ligeteket. A bőrbe fúródva, vérszívás közben gyomortartalmukat bejuttatják a vérkeringésbe, mely a betegséget okozó vírust tartalmazhatja. A kullancs-encephalitis szezonális megbetegedés, a kullancsok érési ciklusának megfelelően április - májusban és augusztus - szeptemberben tapasztalható halmozódása.

A betegség első tünetei a vírusfertőzött kullancs csípését követő 5-14 napon belül lépnek fel az oltatlan személyek kb. egyharmadánál, láz, fejfájás, rossz közérzet, végtagfájdalmak formájában. A betegek egyötödénél fejlődik ki a betegség agyhártyagyulladással, agyvelőgyulladással, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa, amely a kullancs-csípést követő 4. héten kezdődik.

A vírusos agyhártyagyulladás vírusa az arbovírusok flavivírus családjába tartozik. A közönséges kullancs (Ixodes ricinus) terjeszti. A kórokozó hordozói különféle rágcsálók, rovarevők, valamint vadon élő nagyobb emlősök, továbbá húsevők és ragadozók. A gerinces gazdaállatok nem betegszenek meg, azonban bennük a vírus elszaporodik, és amikor a véráramba ürül, a kullancs, vérszívás útján tovább terjeszti, akár az emberre is.